A Pallas Lexikon azt tudatja róla, hogy Caricin, a hasonló nevű járás székhelye, az élénk gazdasági életű, csaknem a mai Magyarországnyi területű, két és félmillió lakosú, Szaratov kormányzóságban. A kormányzóságban 1300 gyár (főleg szeszfőzde, harangöntő, gőzmalom, olajütő, posztó és dohánygyár, szappanfőzde, kötélverő, gyertyaöntő,) van. Évi termelése 31 millió rubel. Jelentékeny a gabona-, szesz-, faggyú-gyapjú- és dohánykivitel.      

    Caricin a Volga jobb partján, vasút mellett terül el, 1886-ban  55 031 lakosa van, 108 iparteleppel, jelentékeny folyami kikötővel, halászattal, élénk gabona- és marhakereskedéssel, és nagy halfüstölőkkel rendelkezik. Évente másfélmillió rubel értékű árut állít elő, ami a kormányzósági átlagnak több mint kétszerese.

SZTÁLINGRÁD

      Mivel a forradalom után Szentpétervárból Leningrádot csináltak, "illő lett", a hatalmat már teljes mértékben birtokló Sztálint is hasonló módon "megörökíteni". Kínálta magát, hogy Sztálin városának egy történelmi múlttal rendelkező,  működőképes, gyorsan és nagymértékben fejleszthető, a szovjethatalom felsőbbrendűségének demonstrálására alkalmas várost nevezzenek el.

     Nagymértékben elősegítette a választást, hogy neve, és "fehér" környezete ellenére, Caricin a polgárháború alatt "vörös" városnak számított, Lenin megbízásából benne ténykedett 400 vörösgárdista élén teljhatalmú megbízottja: Joszif Viszarjonovics Sztálin, barátainak "Koba".  Feladata volt a kellemetlenkedő kozákok megrendszabályozása, élelemszerzés az éhező Moszkva számára, annak Caricinben történő raktároztatása, majd a fővárosba juttatása.
     Sztálin megérkezte után nagy lendülettel látott munkához. Lecsukatta és kivégeztette a Déli Front csaknem egész tisztikarát, és új katonai tanácsot szervezett a saját embereiből. A tanácsba beválasztatta régi barátját és harcostársát, Kliment Jefremovics Vorosilovot.    

    Sztálin, a  kapott feladatokat is maradéktalanul teljesítette.

    1925-ben tartották a város névadót. Caricinből Sztálingrád lett, és innen kezdve a demonstrálásba beleadtak apait-anyait. Pillanatok alatt Sztálingrád lett Dél-Oroszországban a legnagyobb város. Seperc alatt megépült az ország első traktorgyára, lett hamar vegyi, élelmiszer, kohó és gépipar, épült erőmű, új kikötő, és házak, és házak és házak.
    Sztálin városa nem lehet más, mint a: leg...  A legjobb, a legszebb...

    Mindentől függetlenül, szerethető, otthonosan élhető, könnyen szépnek látható várossá vált. (Előtte se volt csúnya.) Sztálingrádban jóformán mindenki jövevény volt. Az emberek ott ismerkedtek össze egymással és a várossal. Épülésével a szemük előtt fejlődött. Megismerték, megszokták, beleélték magukat. Az ott élők valóban örültek annak, hogy ott élnek, valóban büszkék voltak a városukra, és valóban szerették.

    De elsősorban:  OTTHON VOLTAK BENNE!

Vissza...    Tovább...